Nemrég tért haza első Nyugat-európai turnéjáról a csíkkászoni Zergeboglár néptánccsoport. A tizenéves táncosokból álló hagyományőrző csoport a leuveni Carpathia Kulturális Egyesület meghívására utazott ki Belgiumba és mutatta be műsorát Brüsszelben és Luxemburgban. Október 23-a Strasbourgban érte a csoportot. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő meghívására a Zergeboglár székelyföldi, mezőségi és kalotaszegi táncokat mutatott be az Európai Parlament épületében, az 1956-os forradalom tiszteletére. /Sipos M. Zoltán: Brüsszelben ropta a Zergeboglár. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2009. november 13.
Székelyföldön gyűjtést szerveznek minden felvidéki magyarnak, akit a szlovák hatóságok azért bírságolnak meg, mert használta a magyar nyelvet – jelentette be Antal Árpád polgármester, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke. Felhívással fordult a felvidéki magyarokhoz, hogy a szlovák nyelvtörvény ellenére mindenhol bátran használják anyanyelvüket, utcán, bankban és osztályfőnöki órákon is. Antal Árpád hozzátette: a bírságok jegyzőkönyveinek másolatait elküldik Brüsszelbe minden európai parlamenti képviselőnek, hogy „lássák milyen nevetséges a szlovák nyelvtörvény, és milyen nevetséges az Európai Unió, ha nem lép fel a nyelvtörvény ellen”. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke brüsszeli látogatása során Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament elnökével tárgyalt a nyelvtörvényről. /Kovács Zsolt: Székelyföldi támogatás a felvidéki magyaroknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2009. november 13.
Kapjanak megfelelő hangsúlyt az Európai Bizottságon belüli tárcák kialakításakor az Európai Unión belüli szabadságjogi kérdések, valamint az őshonos kisebbségi közösségek problémái – szorgalmazta Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő november 11-én Brüsszelben, az EP plenáris ülésén. Gál Kinga hangsúlyozta: az új tagállamokban a rendszerváltozás a jogi és államszervezeti kérdések tekintetében megtörtént ugyan, de a politikai gondolkodásban, a hatalom reflexeiben kiélezett helyzetekben „még mindig kísért a múlt”. Kiemelte a 2006 őszi budapesti eseményeket, amelyek kapcsán „a mai napig nem találták meg igazukat azok, akiknek szabadságjogait és legalapvetőbb emberi jogait lábbal tiporták”. Emlékeztetett ugyanakkor azokra az új tagállamokban élő nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárokra, akik „a bőrükön érzik a diszkriminációt mind jogaikban, mind lehetőségeikben”. /Nagyobb hangsúlyt a szabadságjogi és kisebbségi kérdésekre! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2009. november 16.
A Történetek Magyarországról című sorozat újabb rendezvényének adott otthont Marosvásárhelyen a Bernády Ház. A sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ és az Erdély Televízió szervezte kerekasztal-beszélgetés meghívottai, Sógor Csaba, Tabajdi Csaba, Schöpflin György és Bauer Edit a magyar képviseletnek az Európai Parlamentben betöltött szerepéről értekeztek. Valamennyi meghívott második mandátumát tölti az Európai Parlamentben. Bár más-más politikai pártok és országok képviselői, a magyar kisebbségek védelmét érintő kérdésekben valamennyien egyetértenek. Bauer Edit, a szlovákiai magyarság európai uniós képviselője elmondta, a nemzetközi visszhangot keltő nyelvtörvénnyel a szlovák kormány az asszimilációt akarja gyorsítani, illetve tudtára akarja adni a magyaroknak, „ki az úr a házban. ” Schöflin György, a Fidesz képviselője a december 1-jétől érvénybe lépő uniós alapjogi chartától vár változásokat, bár konkrétan még nem lehet tudni, milyen pozitív eredményei lesznek. Tabajdi Csaba MSZP-s politikus arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió a kisebbségi ügyek kezelésére nincs felkészülve. Az őshonos és bevándorló kisebbség között nehezen tudnak különbséget tenni az unió régebbi tagjai. /Antal Erika: Jogi charta kisebbségek nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
2009. november 19.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke felhívta a szlovák kormány figyelmét arra, hogy állandó párbeszédet kell folytatnia az országban élő nemzeti kisebbségekkel. Azt követően nyilatkozott, hogy november 18-án Pozsonyban külön-külön találkozott Robert Fico kormányfővel és Dusan Caplovic kisebbségügyi kormányfő-helyettessel, akikkel a vitatott szlovákiai államnyelvtörvényről is tárgyalt. Fico és Caplovic egyaránt azt állította: a nyelvtörvény nem irányul a kisebbségek ellen, s célja az, hogy egyensúlyt teremtsen az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata között. Az EP szempontjából a nyelvtörvény ügyében három dolog fontos: legyen párbeszéd a kormány és a kisebbségek között; ebbe a párbeszédbe az EBESZ és az Európa Tanács is bekapcsolódhasson; a törvényt helyesen alkalmazzák – húzta alá Buzek. Fico kormányfő korábban úgy fogalmazott, hogy a nyelvtörvény ügyét lezártnak tekinti. Az Európa Tanács (ET) azt javasolja Szlovákiának, hogy az iskolai oktatás minden szintjén javítsa a kisebbségi nyelvek tanítását és a tanárképzést, valamint a kisebbségi nyelvű média helyzetét. /Jerzy Buzek inti Pozsonyt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2009. november 24.
Hargita és Kovászna megyében végzett az első helyen Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnök-jelöltje az elnökválasztáson. A magyar jelölt szereplését jelentős mértékben befolyásolta, hogy az elmúlt két évben rendezett öt választás – két EP-választás, helyhatósági, parlamenti és a mostani elnökválasztás – közül a mostani megméretésen volt a legmagasabb (53,52 százalék) az országos részvételi arány, ami azt jelzi, hogy a románok számára nagy jelentőséggel bír az elnökválasztás. Kelemen 371 451 voksot kapott, ez mintegy 162 ezerrel kevesebb, mint amennyit Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje 2004-ben szerzett. /Kelemen Hunor Hargita és Kovászna megyében nyert. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2009. november 25.
Az Európai Bizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd, miként hajtják végre a szlovák államnyelvről szóló törvényt – hangsúlyozta Leonard Orban, az EU többnyelvűségi kérdésekben illetékes biztosa november 24-én éjjel Strasbourgban, az Európai Parlamentnek (EP) a kisebbségi nyelvhasználatról folytatott plenáris vitájában. Gál Kinga fideszes EP-képviselő, aki az ugyancsak néppárti Bauer Edit szlovákiai magyar EP-képviselővel együtt kezdeményezte a vitát, sikerként könyvelte el, hogy az EP végre foglakozott a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelvhasználatának kérdésével, így a diszkriminatív szlovákiai nyelvtörvénnyel. Örömmel nyugtázta az Európai Bizottság képviselőjének egyértelmű állásfoglalását a kisebbségek nyelvi jogait illetően. „A kisebbségi nyelvek használata az európai kulturális örökség részeként” – ez volt a napirendi pont hivatalos elnevezése, erre 23 órától 24 óráig biztosítottak időkeretet. Tőkés László szerint „a posztkommunista, soviniszta szlovák kormány új falakat emel”. Felszólította az Európai Parlamentet, hogy ne helyezkedjen a be nem avatkozás talajára. /Az Európai Bizottság figyelni fogja, miként hajtják végre a szlovák nyelvtörvényt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ Szomorú, hogy a kisebbségek jogfosztását igazoló politika még ma is kerékkötője lehet az integrációs folyamat továbblendülésének” – hangsúlyozta Sógor Csaba erdélyi néppárti EP-képviselő. /Felszólalások az EP-ben a kisebbségi jogokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Lluís Maria de Puig, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke felajánlotta, hogy segít a szlovák nyelvtörvény ügyében Magyarországnak. /EP: terítéken a nyelvhasználat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2009. november 27.
Jogos Tőkés László rosszallása, okkal kifogásolja, hogy a választási együttműködés lejárta után az RMDSZ egyetlen fontos döntés meghozatalakor sem konzultál az EMNT-vel. Nem tette meg az államelnökjelölt-állításkor, pedig Kelemen Hunort nem az RMDSZ, hanem az erdélyi magyarság jelöltjeként kívánta meghatározni, de elmulasztotta most, a liberálisokkal való szövetségre lépéskor, a Mircea Geoana támogatásáról szóló döntés meghozatalakor is. Tavasszal, az EP-választások előtt megszületett együttműködési megállapodás nem erről szólt. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum tiszte lett volna minden, magyarságot érintő, jelentős döntés meghozatala. Joggal mondja Tőkés László: úgy tűnik, ,,eddig tartott az a konjunkturális szövetség, amelyet az RMDSZ a túlélés kedvéért, a maga érdekében tartott fontosnak megkötni”. Az RMDSZ-ben erősebb a hatalom, a majdani kormányzati szerepvállalás vonzása, mint a magyar összefogás fenntartása. /Farkas Réka: Elfelejtett összefogás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./
2009. december 2.
Új korszakba lépett az Európai Unió. A Lisszaboni Szerződés december elsejei életbelépésétől a dokumentum megalkotói abban bíznak, hogy alkalmazása nyomán az unió demokratikusabbá válik, főleg azáltal, hogy az Európai Parlament hatásköre fontos, új elemekkel bővül. A szerződés életbelépéséhez időzítette José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke biztosjelöltjeinek megnevezését is. /Lisszabon első napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2009. december 3.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök által aláírt állásfoglalás szerint a jelenlegi helyzetben „az EMNT elnökségének egyetlen megoldása marad: a választásokon való részvételre, az érvek és ellenérvek mérlegelése után pedig lelkiismeret szerinti szavazásra” biztatni. Sajnálattal állapították meg, hogy felhívásuk az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívására eredménytelen maradt. Az RMDSZ vezetői párt belügyének tekintették az államelnök-választással kapcsolatos összes döntést, és elzárkóztak a konzultációtól. Ez mutatja, hogy „az EP-választások alkalmával kialakított Magyar Összefogás csak konjunkturális megoldást jelentett számukra”. Sajnálatos, hogy az RMDSZ „pártérdeket a nemzeti érdek elé helyező gyakorlata” a jövőben is megosztja majd az erdélyi magyarságot. Az elnökválasztás kérdésében az erdélyi magyarság megosztott. /EMNT állásfoglalás a romániai elnökválasztás tárgyában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./
2009. december 5.
December 4-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett, Húsz év Temesvár igézetében című konferencián Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke kijelentette: Temesvár esete nem csak az erdélyi magyarokhoz és Romániához szólt és szól, hanem az egész Európához. Azt példázza, hogy képesek vagyunk-e egyszer hinni abban, lehet még emberhez méltó, európai jövőnk. A fideszes politikus felidézte a húsz évvel ezelőtt Temesváron történteket. /Konferencia a forradalmár Temesvárról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ Temesváron 1989-ben semlegesítették a kommunista rendszer két eszközét, a félelmet és a megosztást – jelentette ki Emil Constantinescu, Románia volt elnöke a nemzetközi konferencián Budapesten. Constantinescu elmondta, nem tudta volna elképzelni, hogy ennyi ortodox román össze tud fogni egy protestáns lelkipásztorral, Tőkés Lászlóval, aki ma püspök, és tagja az Európai Parlamentnek.,,Románok választották meg, és tisztességgel képviseli Romániát” – tette hozzá. – Folytatni kell a húsz évvel ezelőtt megkezdett rendszerváltoztatást – mondta Tőkés László a konferencián. Beszélt arról, hogy Romániában még mindig megvan a társadalmi táptalaja a torz posztkommunista rendszernek. Ugyanakkor ,,Magyarországgal sem dicsekedhetünk”, a lopakodó diktatúra esete áll fenn, egy rendőrállami berendezkedéssel, a hatalmát megőrző rendszerrel van dolgunk – közölte Tőkés László. Orbán Viktor szerint húsz évvel a rendszerváltás után is úgy érezni, nem sikerült élni az akkor megszerzett szabadsággal. Holott – mutatott rá – a jövő legfontosabb kérdése éppen az, tudunk-e élni a szabadság adta lehetőségekkel. Szerinte ez a következő választásokon el fog dőlni. Véleménye szerint az elmúlt két évtized fontos volt mindenki számára, egész Közép-Európa számára, mert nagyon sokat lehetett tanulni belőle. /Húsz év Temesvár igézetében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2009. december 7.
Trianon-emlékévet hirdetett a 2010-es esztendőre Tőkés László az Egy a nemzet című december 5-én tartott nagyváradi eseményen, amelyen a 2004. december 5-i magyarországi népszavazásra emlékeztek. „Az öt évvel ezelőtti advent este második Trianon volt, amely nem fizikailag, hanem lelki értelemben szakította szét a Kárpát-medence magyarságát, olyan sebeket ejtve, amelyeket nagyon nehéz begyógyítani” – jelentette ki Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében számos erdélyi és magyarországi politikus és közéleti személyiség jelent meg. „A nemzeti tragédiákat nem elsősorban idegen erőkkel kell magyarázni, hiszen azokhoz mindig a politikai elit nemzetidegensége vezetett” – jelentette ki az eseményen Szűrös Mátyás, aki 1989. október 23-ától 1990 májusáig Magyarország megbízott köztársasági elnöke volt. A politikus úgy látja, a magyar alkotmányba bele kellene foglalni a konferencia címére rímelő nemzeti egységet, illetve a magyarok hazafias kötelességeit, amelyek távolról sem egyenlőek a nacionalizmussal. „Nem szélsőségekre van szükség, hanem nemzeti radikalizmusra. A magyarság önfeladásának véget kell vetni” – jelentette ki Szűrös Mátyás. Tőkés László a megemlékezésen jelentette be, hogy 2010. Trianon-emlékév lesz, „hogy a berlini fal leomlása után húsz évvel a magyar nemzetet többfelé osztó falak is eltűnjenek”. Az EP-képviselő rövid beszédében kifejtette: a széthúzás gyökere, hogy az anyaországi magyaroknak szinte semmilyen ismeretük nincs a határon túliakról. Tőkés úgy vélte, éppen ezért hasznos lenne mindnyájuknak legalább életükben egyszer ellátogatni valamelyik elszakított vidékre, „hogy eltűnjenek a tévképzeteik, amelyeket velünk kapcsolatban táplálnak”. Az esten bemutatták Tőkés László Egy kifejezés, és ami mögötte van – második, bővített kiadás címet viselő tanulmánykötetét. Az eredeti 1993-ban jelent meg, és az akkori népszámlálási adatokat tartalmazta, átfogó képet nyújtva az erdélyi magyarság ellen folytatott vértelen etnikai tisztogatás mértékéről. „Az új kiadás, amely aktuális helyzetképet közöl, vészharang: Trianon sebeit be kell végre gyógyítani” – emelte ki méltatásában Antal János. /Nagy Orsolya: Az állampolgársági népszavazásra emlékeztek Váradon: „A második Trianon” tanulságai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Az öt esztendővel ezelőtt Magyarországon megtartott népszavazásra azzal a céllal emlékeztek, hogy közösen megtalálják azt a megoldást, amely a trianoni, soha nem gyógyuló és 2004-ben felszakított sebeket begyógyítsa. Az est moderátora Nagy József Barna, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja volt. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnöke kifejtette, hogy a magyarországi politikában tapasztalható erkölcsi hanyatlás kihat a határokon kívül rekedt magyar közösségekre is, és ezt a folyamatot sürgősen meg kell állítani. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke rámutatott, hogy a szerbiai magyarok hivatalos érdekképviselete nem igazán áll a helyzet magaslatán olyan esetekben, amikor közönséges háborús bűnösöktől kellene megvédenie a felvidéki magyarokat. Antal János, az EMNT figyelőszolgálatának vezetője bemutatta az Egy kifejezés – és ami mögötte van című kiadványt. Tőkés kezdeményezte, hogy hirdessenek meg egy olyan össznépi zarándoklatot, amelynek során minden magyarországinak legalább egyszer el kellene jönnie Erdélybe, hiszen az egymás életének, múltjának, jelenének megismerése az egyetlen lehetőség arra, hogy közös jövője lehessen a Kárpát-medencei magyarságnak. /Szőke Mária: „Ahogy szavaztál, úgy bánjanak veled!” – Megemlékezés a „lelki Trianonról” Nagyváradon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 7./
2009. december 11.
Egy évvel a tavalyi parlamenti választások után válaszúthoz érkezett az RMDSZ: véget érni látszik az ellenzéki politizálás – melynek eredményei többek között az EP-választások előtt létrejött magyar összefogás, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, az autonómia-munkacsoport megalakulása, a magyar intézményvezetők eltávolítása elleni fellépés –, és megnyílhat az út a kormánypalota felé. A demokrata-liberálisok ugyancsak udvarolnak a szövetségnek, és az RMDSZ nem is zárkózott el a tárgyalásoktól. Nincs könnyű helyzetben Markó Béla és csapata: a kormányzati pozíció csábítónak tűnik, korábbi partnereinek cserbenhagyása azonban az elszigetelődés veszélyével fenyeget. /Farcádi Botond: Kormányon vagy ellenzékben? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./
2009. december 15.
Konferenciák, visszaemlékezések, filmvetítések, kiállítások, könyvbemutatók, kulturális műsorok egyaránt szerepelnek a temesvári forradalmi emlékév december 14-én kezdődött, egész héten át tartó programjában. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, volt lengyel kormányfő. A szervezők a Partitipatio Alapítvány, az Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Belvárosi Református Egyházközség, az Új Ezredév Református Egyházközség, a Szórvány Alapítvány, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház, az aradi Nyugati Jelen szerkesztősége, a Temesvár Társaság, a Forradalom Emlékezete Egyesület, az RMDSZ Temes megyei szervezete, valamint Tőkés László EP-képviselő irodája. A december 14-i megnyitóján Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök tartott ünnepi szónoklatot. Rendkívüli sajtóklubot is rendeztek, amelyen Füzes Oszkár nem bukaresti nagyköveti minőségében, hanem mint volt újságíró – ő is tudósított egykor a temesvári események helyszínéről – moderátorként vesz részt. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferencián idézik fel a történelmi eseményeket. Meghívott előadóként vesz részt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője, Emil Constantinescu volt román államfő és a temesvári forradalom hősének tekintett Tőkés László. Előtte lesz Szőczy Árpád Drakula árnyékában című dokumentumfilmjének romániai ősbemutatójára. Este a Temesvári Operában lesz az ünnepi gálaest. A további napokon emlékező kerekasztal-beszélgetéseken elevenedik meg a két évtizeddel ezelőtti korszak, felavatják a Mozgó Villamos Múzeumot, a Forradalmi Panteont, koszorúzásokat tartanak az egykori véres összecsapások különböző helyszínein, bemutatják A manipulált forradalom és a Gúzsba kötött kisebbség. Magyarok a 20. századi Romániában című könyveket. /Forradalmi emlékhét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2009. december 16.
Románia Csillaga érdemrendet kapott Tőkés László. A Traian Basescu által adományozott elismerést a temesvári emlékév alkalmából rendezett gálaesten adta át a temesvári forradalom főszereplőjének Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségi ügyekért felelős tanácsadója. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az EP elnöke, volt lengyel kormányfő. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferenciára került sor, meghívottak: Orbán Viktor Fidesz-elnök, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője és Emil Constatinescu volt román államfő. A nemzetközi konferencián felidézték a húsz esztendővel ezelőtti eseményeket. Tőkés László európai parlamenti képviselőköszöntőjében nagyra értékelte, hogy annak idején külföldről is segítséget kaptak. A temesvári felkelés történelmi körülményeit elemezve Gabriel Andreescu egyetemi tanár és politológus természetellenesnek nevezte, hogy az akkori eseményeket mind a mai napig eltérően értelmezik Romániában. Németh Zsolt Fideszes politikus emlékeztetett: 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben a magyarok és románok együtt indultak, utána pedig szembekerültek egymással. Szerinte Európának azt kell megértenie, hogy a magyar térségpolitikát és a magyar nemzetpolitikát megfelelően összhangba kell hozni egymással. Ennek megteremtése fontos feladat lesz a következő kormányzati ciklusban – tette hozzá. A kelet-európai népek sorsközösséget alkotnak, csak együtt lehetnek szabadok, erősek és sikeresek – állapította meg Orbán Viktor. /Tőkés megkapta a legmagasabb román állami kitüntetést. Temesvári megemlékezés a rendszerváltozás húszéves évfordulójáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ „Azért gyűltünk össze, hogy egy csodára emlékezzünk, amikor húsz esztendővel ezelőtt sikerült áttörni a hallgatás falát, legyőzni saját félelmeinket, volt bátorságunk NEM-et mondani” – mondta vitaindítójában Bodó Barna. Tőkés László megköszönte valamennyi akkori szövetségesének – Szűrös Mátyásnak, a Panoráma szerkesztőinek, a kanadai tévéseknek, Győri Bélának, a Vasárnapi Újság rádióműsor szerkesztőjének, a magyar és az amerikai nagykövetség akkori diplomatáinak – a segítséget, akiknek köszönhetően sikerült rést ütni a hallgatás falán. A megemlékezés résztvevői jelenlétében leleplezték a megújult templom falára visszahelyezett szimbolikus jelentőségű feliratot, amely 1989 decemberében került az épület falára: Éljen Tőkés László! Várunk! Szabadság! A református templomban látható Temesvári mementó című fotókiállítást Szőcs Géza mutatta be. /P. Z. : Temesvári rendszerváltók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2009. december 17.
Két évtizeddel ezelőtt romániaiak tízezrei fogtak össze és álltak ki határozottan a szabadság és az egyenlőség mellett – áll Barack Obama üzenetében, amelyet a temesvári forradalom évfordulója alkalmából küldött Tőkés Lászlónak. Az amerikai elnök üzenetében, amelyet felolvastak december 15-én a Temesvári Operában rendezett gálaesten, úgy fogalmazott: amikor oly nagy szükség volt a változásra, az akkori események szereplői segítettek kikövezni a remény útját, és Románia történelmében új fejezet nyílhatott. Obama üdvözölte mindazokat, akiknek a bátorsága hozzájárult ahhoz, hogy az emberek szerte a világon szabadon élhessenek. Tőkés László, az Európai Parlament tagja politikai szándéknyilatkozatot tett közzé a kommunizmus bűneit kivizsgáló nemzetközi büntetőjogi rendszer kialakítása érdekében. „Azt kérjük az Európai Uniótól, mint ötszázmillió polgár intézményes képviselőjétől, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségénél (ENSZ) indítsa be a megfelelő eljárásokat egy olyan nemzetközi büntetőjogi rendszer kialakításának érdekében, mely lehetővé tenné a kommunizmus ideje alatt elkövetett bűnök, emberiségellenes cselekmények törvényes kivizsgálását és elítélését a nemzetközi jog normáinak megfelelően” – olvasható a nyilatkozatban. /Obama üdvözölte Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2009. december 30.
A 2009-es esztendőt minden szempontból nehéz és rengeteg dilemmával teli év volt, összegezte az évet Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kiemelkedő eredményt értek el az EP-választásokon. A siker két tényezőnek köszönhető: egyrészt, hogy létrejött a megegyezés az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között, a magyar összefogás mozgósító erővel hatott az erdélyi magyarok körében. Másrészt a románok részéről alacsony volt a részvétel. Markó szerint jól döntött az RMDSZ, amikor államelnök-jelöltet állított. Kelemen Hunor eredményesen kampányolt, újabb magyar politikusnak sikerült bebizonyítania, hogy akár az államfő-választásokon is versenyképes tud lenni. Tőkés László szerint az RMDSZ kiszolgáltatja az erdélyi magyarságot a nacionalista román politikának azzal, hogy kormányzati szerepet vállalt a PD-L oldalán. Markó szerint téves Tőkés László álláspontja. Ha ellenzékben maradnak, hozhattak volna a szlovák nyelvtörvényhez hasonlító törvényt. Ez ugyanis éppen olyan könnyen bekövetkezhetett volna Romániában is, mint Szlovákiában. Markó hangsúlyozta, van magyar összefogás, de ez nem azt jelenti, hogy egyetértés van minden kérdéskörben. /Ferencz Zsolt: „Nekünk kell megkeresni a cselekvés módozatait” Évértékelő interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
2009. december 30.
„Tőkés László az év legirigyebb politikusa” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-es képviselő. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy az európai parlamenti képviselő nem gratulált a szintén bihari Cseke Attila miniszteri kinevezéséhez, és nem támogatta a Klaus Johannis kormányfővé történő kinevezését célzó kezdeményezést. „Elfogadta, hogy első legyen az RMDSZ EP-választási listáján, és amikor hárman jutottak ki a brüsszeli törvényhozásba, s Markó Béla learatta az ezzel járó babérokat, már nem feküdt neki az RMDSZ” – fogalmazott Lakatos. A nagyváradi politikus az év legfontosabb eseményének a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött készenléti hitelmegállapodást nevezte, szerinte ugyanis ez hatott ki a leginkább az egyszerű lakosokra is. /Lakatos: Tőkés László az év legirigyebb politikusa. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./
